Dr. Zsuffa Ákos a Szakképzés 4.0-ról

2019 tavaszán a kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 elnevezésű dokumentumot, mely egy teljesen új rendszer alapjait fekteti le a szakképzés terén. Talán mondanunk sem kell, ez a korábbi OKJ-s rendszer feledésbe merülését jelentette.

Dr. Zsuffa Ákos vélekedett úgy reagált, hogy az új rendszer nem csak üdvözlendő, de egyben szükséges is volt, hogy egy ilyen fajta modernizáció végbe menjen a szakképzés területén. A korábbi OKJ-s rendszert a többség ismerte és nagyjából azt is tudta, hogyan működik. Az OKJ vagyis az Országos Képzési Jegyzék 760 szakképesítést tartott számon. Rég óta zajlott a vita arról, hogy felesleges ennyi szakma, főleg úgy, hogy egy részük átfed más szakképzettségeket, ezenkívül jó néhány nem illeszkedik a munkaadók által definiált munkakörökhöz. Elég lenne nagyjából 200 szakma, amiken belül lehetne specializálódni. Az új rendszer két szakmalista létrehozásán dolgozott. Egyrészt lesznek széles alaptudást adó alapszakmák, amiket a diákok egyházi vagy állami iskolarendszer keretein belül tanulhatnak. A szakmalista másik része a részterületeket érintő, speciálisabb szaktudásra vonatkozik, melyet a diákok a felnőttképző kurzusokon tudnak elsajátítani.

Dr. Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke azt is kifejtette, hogy az új rendszer elsősorban akkor lehet sikeres, ha az ehhez szükséges szempontok is megvalósulnak. Továbbá Zsuffa Ákos néhány felmérés eredményével igazolta, hogy miért szükségesek a változások. Ilyen például, hogy a mai gyerekek körülbelül 15 alkalommal fognak munkahelyt, vagy épp munkakört váltani. Ez azt jelenti és a felmérés is rámutatott, hogy 2022-ig a munkavállalók 54%-nak átképzésre, illetve továbbképzésre lesz szüksége, hogy megfeleljen a munkapiaci elvárásoknak.